„Békásmegyer mindig is fontos helyszíne volt az életemnek”

Egy dán építész, Jan Gehl vélekedése szerint az ember legfontosabb szükséglete a másik ember társasága. Az építészeknek ennek megfelelően úgy kell újragondolni a tereket, hogy alkalmasak legyenek a találkozásra. Olyan fejlesztéseket kell tehát alkalmaznunk, amelyek ezeket a találkozásokat elősegítik ‒ állítja Bús Balázs polgármester, aki tizenhárom éve vezeti a kerületet. A politikus maga is Békásmegyeren dolgozott, és alapított annak idején családot, így jól ismeri a helyi viszonyokat és az itt élők gondolkodását. Szerinte a közeledő önkormányzati választások tétje, hogy meg tudja-e a harmadik kerület tartani a kormányzattal és a Fővárossal meglévő erős kapcsolatát, ami az elmúlt években látványos fejlesztéseket hozott a városrésznek.

-Képviselőként 1989 óta jelen van a kerületben. Sokat változott azóta a társadalom szerkezete és az életminőség. Hogy látja kerületi szinten a változó igényeket?

-Az emberek reakciójából lehet látni, és abból is, hogy egyes területek mennyire vonzóak a kerületünkben. Lényeges mutató, hogy visszajelzéseikben mit fogalmaznak meg a kerületről az emberek, és miért szeretnek itt lakni. Általánosságban azt gondolom, hogy Óbudának különleges szerepe van a fővárosban: ez részben a nyugalomnak köszönhető, ami a város többi részétől elkülöníti. Ha valaki ideköltözik, gyorsan óbudaivá tud válni.

-A kerület túlnyomó része, 75 ezer ember él panelekben. Hogyan lehet a lakótelepek életkörülményeit fejleszteni?

-Sokrétű kerület ez, a lakóteleptől, a kertvárosi övezeten át a hegyvidékig, különféle problémákkal szembesülünk. A lakótelep a legérdekesebb abból a szempontból, hogyan lehet közösséget építeni egy olyan helyen, ahol nagyon sokfelől érkeznek emberek, és meglehetősen szegregált életmódot folytatnak. Léteznek kísérletek külföldön is erre, mi pedig ennek a lehetőségét szeretnénk megteremteni itt, a harmadik kerületben. Pontosan érzem és értem ennek a szükségességét, hiszen magam is lakótelepen (Kelenföldön) nőttem fel. Jan Gehl dán sztárépítészt idézve, az ember legfontosabb szükséglete a másik ember társasága. A tervezőknek, építészeknek ennek megfelelően kell úgy újragondolni a tereket, hogy alkalmasak legyenek a találkozásra. Olyan fejlesztéseket kell tehát megvalósítanunk, amelyek ezeket a találkozásokat elősegítik. Amit Békásmegyeren a Máltai Szeretetszolgálat a Játszva megelőzni programmal és a Máltai Játszóterekkel kezdeményezett, valamelyest panel rehabilitációnak minősül, de mentális megújulást is jelent. A közterületfejlesztésben is szeretnénk az ilyenfajta lehetőségeket megkeresni. Nagyon izgalmas kérdés, sok szempontból újra kellene terveznünk a lakótelepeket, például a parkolás tekintetében is, amely mára szinte megoldhatatlan a rendelkezésre álló területen, hiszen a lakótelep megépítésekor ekkora motorizációval nem számolt senki.

-Nemrég nyitották meg az új piacot Békásmegyeren, ami a kerület legnagyobb fejlesztése. Hogyan fogadják a helybeliek? Milyenek a visszajelzések?

-A piacon dolgozók igényei szerint terveztük újra a piacot, az volt a cél, hogy ne veszítsük el őket. Továbbá az is szempont volt, hogy Békásmegyernek olyan területeket adjon a vásárcsarnok, ami idáig nem volt. Ha például rendezvényeket akartunk tartani, akkor a közösségi ház előtti zöld területet tudtuk kihasználni, most az új piacon megnyíltak a lehetőségek erre is. Hozzám alapvetően a negatív dolgok érkeznek be, ha nekem valaki ír ‒ például a Facebookon ‒, akkor az rendszerint negatív indulatból fakad, ha valamivel elégedettek a helyiek, akkor maximum egy lájkot küldenek. Emellett azt látom, hogy többnyire örülnek a piacnak az emberek. Érdekes, hogy volt egy terület, ahova átmenetileg műfüvet tettünk le, mert a színes térburkolat még nem készült el. Időközben azonban annyira megszerették a kisgyermekes családok, hogy elképzelhető, hogy így hagyjuk. A békási visszajelzések tekintetében az is látható, hogy amikor a Csobánka téri fejlesztés elkészült, sokáig azt hallottam, hogy minden a hegy felőli oldalon történik, most pedig, amikor a piacot, a Zipernowsky sétányt és a Heltai teret rendbe tettük, akkor arról beszélnek, hogy a Duna felőliek élveznek előnyöket. Nem tudom. Békásmegyer nekem személy szerint mindig is nagyon fontos volt. 35 éve itt kezdtem dolgozni a Zipernowsky Károly Általános Iskolában, itt találtam otthonra fiatal házasként, majd további 7 évig éltem itt a családommal.

-A kormányzattal való jó kapcsolat is kellett ahhoz, hogy a piac újjászülessen, hiszen nem bírta volna el a kerület saját forrásból…

-Amikor megváltozott az önkormányzatok szerepköre, láthatóvá lett, hogy egy kerületi vezetés komolyabb fejlesztésbe akkor tud belevágni, ha ahhoz kormányzati vagy egyéb pályázati forrásokat is igénybe tud venni. Mi úgy indultunk el, hogy sok mindent megpróbálunk megterveztetni közösségi tervezéssel, hogy ha bárhol megnyílik pályázati forrás, arra kész tervekkel pályázhassunk. Jelenleg is 10-15 milliárdos fejlesztés van előkészítve, amelynek megvalósításához újabb forrásokhoz kellene jutnunk. Mind Varga Mihály pénzügyminiszter, mind pedig Tarlós István főpolgármester szívén viseli a harmadik kerületet, és sokat segít nekünk. Alapvetően minden önkormányzatnak arra kell törekednie, hogy vagy a megyével, vagy a kormányzattal megerősítse a kapcsolatát, mert erre kapott felhatalmazást a polgároktól.

-35‒40 család élvezheti a szociális városrehabilitáció előnyeit, ami az életkörülményeik fejlesztését jelenti. Mi alapján szűrik meg azokat, akik részt vehetnek a programban?

-Területi lehatárolás mentén az önkormányzati szociális bérlakásban élőket kerestük meg, a családsegítő szolgálatunk mérte fel, hogy melyek azok a családok, akik leginkább rászorulnak. Természetesen jóval több családot be lehetne ebbe még vonni. Meg fogjuk nézni, mennyire lesz sikeres a program.

-A békásmegyeriek visszatérő igénye a HÉV környezetének, megállóinak megújítása. Lesz áthidaló megoldás addig, amíg a fenntartó teljes átalakítást nem végez a HÉV vonalán?

-A legfontosabb a peron akadálymentesítésének kérdése, korábban a Fővárost, most a Magyar Államvasutakat kerestük meg mint fenntartókat ez ügyben, és folyamatosan szorgalmazzuk a feladat végrehajtását. A legfontosabb közlekedési problémának a HÉV szintbeli kereszteződését látom, például a pünkösdfürdői csomópontnál is, ahol a HÉV föld alá süllyesztése oldhatja meg a problémát.

-Mi módon segítik a fiatal házasok és a fiatalok lakáshoz jutását?

-Elsőrendű feladatunk, hogy a fiataloknak segítsünk abban, hogy lakáshoz jussanak. A legnagyobb problémát abban látom, hogy olyannyira elszálltak a lakásbérleti árak, hogy jóformán lehetetlen lakáshoz jutnia egy fiatal pályakezdőnek. A családalapítás előtt állók és a fiatal pályakezdők támogatása is szerepel a terveinkben.

-A civil szervezetek önkormányzati támogatásában a drogprevenciós szervezetek szerepelnek az élen. Kiemelt gond a kerületben a kábítószer használata?

-Kimondottan jó szociális ellátórendszert építettünk fel, kábítószerügyi egyeztető fórumot tartunk számos érintett civil szervezet közreműködésével, nagyon jó az együttműködésünk a Kék Pont Drogkonzultációs Központ Alapítvánnyal.

-Közterületi sportlétesítményekben mindig is gazdag volt Óbuda-Békásmegyer, élenjáró volt a fitneszparkok létrehozásában. Milyen fejlesztés várható nyárra a szabadban, ami még élhetőbbé teszi a városrészt?

-A Főváros tervez a Hajógyári-szigeten egy sportparkfejlesztést, a fitneszparkok mellett pedig még több „street workout” terület is létre fog jönni hamarosan. Emellett folyamatban vannak MLSZ pályafejlesztések a kerületben. Mindenütt, ahol a közterületet fejlesztjük, mint a Szépvölgyi út, Lékai bíboros tér, ott törekszünk utcabútorokkal felszerelt, élhetőbb terek kialakítására.

-Óbuda a leginkább kultúrát támogató kerület. A helyiek is fogékonyak a kultúrára? Mennyire mérhető ez?

-Amikor ingyenessé tettük a múzeumlátogatást a kerületieknek, akkor egy év alatt duplájára nőtt a látogatók száma. Három olyan nagy rendezvényünk van, ami a kerületen kívülieknek is szól. Amikor a Ghymes együttest meghívtuk, akkor levélben azt írta nekem valaki, hogy nagyon örül, hogy idehoztuk a csapatot. Ebből azt éreztem, hogy a kultúrafogyasztás, a koncertek tekintetében örömmel veszik az óbudaiak, hogy a színvonalas produkciók helyben is elérhetők számukra, nem kell bemenniük mindezért a belvárosba. Törekszünk tehát arra, hogy még inkább elérhetővé tegyük a helyi értékeinket az itt élők számára, amiben rendkívül gazdag a térségünk, a kerületünk.

-Részt vesz-e a Tündérkert programban, mely az őshonos gyümölcsösök megtartását célozza, és amelybe elsőként a fővárosban Békásmegyer-Ófalu állt be?

-Fontosnak tartom, amit Szarvas József színművész és Kovács Gyula országosan elkezdtek a tündérkertek létrehozásával. Tervezzük, hogy Békásmegyeren a Kálváriát újra helyreállítjuk, az odavezető hegyoldalt pedig tündérkertté varázsoljuk. Támogatom azt is, hogy vonjunk be újabb kertet, kerteket ebbe a programba. Egyébként nekem is van fám Ófaluban.

-Mennyire használja ki civilben az Óbuda adta sport- és kulturális lehetőségeket?

-Időm kevés van, az Önkormányzat rendezvényein, ha alkalmam van, részt veszek. A Kobuci Kertbe is szívesen járok koncertekre, alkalmasint pedig biciklire pattanok, és a kerület bicikliútjain végigtekerek.

-Melyik polgármesterrel van baráti, szakmai viszonyban, akivel a gondolatcsere is megvalósul?

-Újpest vezetőjével, Wintermantel Zsolttal nagyon jóban vagyok, ami a hasonló területi adottságokból is fakad. Emellett Ughy Attilával, a 18. kerület vezetőjével is jó kapcsolatot ápolok, de említhetném Szentendre polgármesterét, Verseghi-Nagy Miklóst is. Velük nemcsak jó a viszonyom, de amit városrészükben tesznek, azt nagyra értékelem.

-Tizenhárom éve polgármester. Mit gondol, mivel sikerült a kerületiek bizalmát megnyernie?

-Talán számít, hogy magam is lakótelepen (Kelenföldön), ha úgy tetszik, „utcán” nőttem fel, de 35 évvel ezelőtti első munkahelyem is Békásmegyerhez köt. Látva a békási fiatalok problémáit, fordultam később a szociális terület felé, és szereztem diplomát szociális munkásként. Értem az itteni emberek gondjait és gondolkodását. Az itt eltöltött évek és a tapasztalatom segít abban, hogy átlássam és átérezzem, mi a helybeliek legfőbb problémája és igénye.

-Mi lesz a tétje az önkormányzati választásoknak?

-Alapvetően az, hogy folytatni tudjuk-e azt az együttműködést, amit a Fővárossal és a kormányzattal kialakítottunk. Tizenhárom év alatt komoly dolgokat tettünk le az asztalra: megmutattuk, hogy mit tudunk létrehozni, valamint hogy mindezen fejlesztési elképzeléseinkbe a lakosságot minden esetben bevontuk, ahogy a jövőben is be fogjuk vonni. Ha valaki őszintén felteszi a kérdést, hogy a baloldali képviselők milyen segítséget adtak az óbudaiaknak, mit hoztak létre, akkor nehezen lehetne erre a kérdésre válaszolni. Azt éltem meg a baloldali vezetésű kormány és főváros vezetése alatt, hogy a Margit Kórházat el akarják a kerülettől venni, a Hajógyári-szigetet pedig eladták kaszinónak. Polgármesterségem ideje alatt három alkalommal is volt baloldali parlamenti képviselője Óbudának, de soha semmilyen segítséget nem kaptunk tőlük. Meggyőződésem, hogy az óbudai baloldali érzelmű emberek sokkal jobb képviselőket érdemelnének, mint amilyeneket idáig a baloldali pártok számukra ajánlottak, mert a kerületi polgárokat mindig cserbenhagyták, nem segítették az itteniek életét. Annak idején, megválasztásom után, 2007-ben azért vettük át a közterület-felügyeletet, mert a Főváros nem jól működtette azt. Első lépésként Békásmegyeren kiépítettük a térfigyelőrendszert, amelynek köszönhetően ma Békásmegyer az egyik legbiztonságosabb városrész Budapesten belül. A tétje az őszi választásnak az, hogy a biztonságunkat továbbra is meg tudjuk őrizni, folytatni tudjuk a kormánnyal és a fővárossal a szoros együttműködést, a kerületi fejlesztéseket az itt élők érdekében.

Szerző: Szilléry Éva